Kis cégjegyzék történelem
A Magyarországon működő cégjegyzék megalapítása és működése a jogrendszer fejlődésével és a gazdasági intézményrendszer kialakulásával függ össze.
A cégjegyzék létrehozása Magyarországon a modern jogrendszer kialakulásával és az iparosítás, vállalkozások számának növekedésével kezdődött a 19. század második felében.
A vállalkozások számára szükséges volt egy olyan rendszer és nyilvántartás kialakítása, amelybe hivatalosan is regisztrálhatják magukat, amely biztosítja a vállalkozások átláthatóságát és jogi státuszát.
A cégbíróság a cégjegyzékben tartja nyilván a cégeket.
A modern cégjegyzék kialakulásának története
A céget, illetve a cégre vonatkozó adatokat a cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván. A cégjegyzék rovatainak elnevezése angol, német, francia és orosz nyelven is megjeleníthető.
A mai cégjegyzék a jogelődök hagyományait követi. A jogelődök közé tartozik például a a Magyar Királyi Kereskedelmi Törvényszék, amely 1875-ben alakult meg. Ennek a törvényszéknek a hatáskörébe tartozott az üzleti vállalkozások regisztrációja és nyilvántartása is.
Az 1950-es években a Magyar Népköztársaság korszakában több reform is történt a vállalkozások szabályozása terén. A korszakban született törvények és rendeletek részeként a cégjegyzék nyilvántartása is továbbfejlődött, és a vállalatok regisztrációja, változásai, megszűnése is hivatalosan dokumentálásra került, de a szigorú állami ellenőrzésről sem feledkezhetünk meg.
Az állami irányítás alatt álló gazdasági szervezeteket új törvények és rendeletek szabályozták, amelyek szigorúan ellenőrizték a vállalkozások tevékenységét és gazdálkodását. Az állami szervek ellenőrizték a vállalkozások termelését, munkaügyeit, illetve felügyelték a dolgozók foglalkoztatását és jövedelmét.
A rendszerváltás időszaka
Magyarország átmenete a szocializmusból a demokratikus piacgazdaság felé jelentős változásokat hozott a vállalkozások és a cégjegyzék területén is. Elindult a privatizáció folyamata, ami lehetővé tette a piacgazdaság következtében a szabadabb működést, nőtt a vállalkozási kedv és ezzel a cégek száma is.
Számos jogszabályi reform is született ebben az időszakban, az adminisztráció is egyszerűsödött, és az Európai Uniós követelményekhez igazodva, új szabályozások is bevezetésre kerültek. Az átláthatóság és jogbiztonság kiemelkedően fontossá vált.
Az Európai Uniós követelmények
A 21. században, különösen az Európai Unióhoz való csatlakozás után, a cégjegyzék rendszere tovább fejlődött, hogy megfeleljen az uniós szabályozásnak, a jogharmonizáció, az átláthatóság és az elektronikus adatkezelést, ügyintézés is előtérbe került.
A cégjegyzék átláthatóvá és elérhetővé vált mindenki számára. Alapelv, miszerint a cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, a cégiratok - ideértve az elektronikus úton benyújtott, valamint elektronikus okirattá alakított cégiratokat is - teljeskörűen nyilvánosak. Teljeskörűen nyilvánosak a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelem és mellékletei is.
A Céginformációs Szolgálat
Az Igazságügyi Minisztérium szervezeti egységeként működik a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat (Ctv. 1.§ (2)).
Feladatai a Ctv-ben szabályozott módon hozzájárul a cégnyilvánosság követelményének megvalósításához, a cégjegyzékben szereplő adatok és cégiratok megismeréséhez; jogi tanácsadó szolgálatot tart fenn annak érdekében, hogy a mikro- és kisvállalkozások a cégalapítással, a cégek megszüntetésével összefüggő jogilag jelentős információkat - korszerű informatikai eszközök alkalmazása révén - közérthető megfogalmazásban, költségmentesen is megismerhessék.
A CégTaláló oldalán megtalálható információk mind hiteles forrásból származnak, így az adószám kereső segítségével megtalálhatjuk azt a céget, amiről több információt szeretnénk megtudni, vagy ha valamilyen hiteles, közhiteles cégdokumentumra van szükségünk, meg is rendelhetjük azt.
A cégjegyzék tartalma
A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány információt, amelyet a cégjegyzék tartalmaz egy adott cég esetében:
a cég cégjegyzékszámát, a cég nevét, a cég székhelyét, valamint ha a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét.
Továbbá a létesítő okirat keltét, a cég főtevékenységét, valamint további tevékenységi köreit, azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével, a cég jegyzett tőkéjét, a képviselet módját (önálló vagy együttes), a cég képviseletére jogosultak nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét.
Jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint a képviseletre jogosultak tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is, illetve ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját, továbbá azt a tényt, ha a cég képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintája benyújtásra került.
Ezen kívül a cég adószámát, valamint statisztikai számjelét, továbbá ha a cég adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját. A cég valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető pénzforgalmi szolgáltatók nevét és székhelyét, a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés meghozatalának időpontját.